Hat egész háromtized százalék avagy egy pontozólap margójára

A vita a pontozásos zsűrizésről nem most kezdődött, régi dolog.
Szerintem túl sok időt igényel, a kitöltéséhez szükséges hosszú idő miatt félreviszi az eredményeket, mert lehetetlen órákon keresztül konzekvensen pontozni, illetve nem mutatja meg a makett valós minőségét, kvázi minél kevesebb munkát és részletet raksz a makettbe, annál jobb lesz a pontozólap szerint. Illetve azon kívül, hogy a zsűri szempontjából is hosszú idő a kitöltése, még rengeteg kézi utómunkát igényel, hiszen a pontozólapokat egyesével ki kell számolni, átlagolni kell, ez adja a végleges pontszámot.
A támogatói szerint a legnagyobb előnye, hogy objektív, tehát ugyanazzal a pontozólappal lepontozott makett mindig ugyanannyi pontot fog kapni, zsűritől függetlenül. Lehetne hosszabban ecsetelni mindkét oldalt, de a konkrét történet megértéséhez szerintem ennyi elég.

Történt egy szép tavaszi nap, a 2014-es  Mosonmagyaróvári Makettversenyen, hogy először került az egyik makettem pontozólap elé. Az Airco DH.2 diorámáról van szó. A makett 96,08 ponttal Best of repülő és Master of Mosonmagyaróvár lett. Csak a tisztánlátás miatt, ez azt jelentette, hogy nem volt több pontot elért repülő az egész versenyen a nemzetközi mezőnyben.
Már ott megfogalmazódott bennem, hogy ez remek alkalom lesz a pontozólapok objektivitásának lemérésére, hiszen Szolnokon ugyanezzel a pontozólappal zsűriznek. Úgy gondoltam, jó teszt lesz.

Második felvonás, 2015, Szolnok. 89,8 pont...az eltérés a címben is említett hat egész háromtized százalék. Egy kicsit összezavarodtam: most egy átlagosan jó vagy egy Best of makettet építettem? Vagy esetleg egyiket sem, mert mindkét zsűrinek félrehordott a keze a pontozólap kitöltésekor? Hát, itt megdőlt a pontozólap objektivitása.

Hat százalék nem soknak tűnik, de valójában egy világ választja el a két eredményt egymástól: ennyi, vagy ennél sokkal kevesebb különböztet meg egy Best of makettet egy átlagostól, vagy egy díjazottat egy díjazatlantól a pontozólap szerint.

Tételezzük fel, hogy mindkét zsűri a pontozólap kitöltésekor a legjobb tudása szerint cselekedett (ha ezt nem tesszük, az azt veti fel, hogy a pontozólapot is ki lehet tölteni előítéletekkel telve, ami alapból megdönti az objektivitás mítoszát).
Ha ezt átugorjuk, az eltérés oka csak a zsűrizési módszer, a pontozólap lehet, és a pontozólap kitöltése során torzul el az eredmény, a kapott pontszám. Ekkor viszont felmerül a kérdés: az eddig kiosztott, pontozólap objektivitásával alátámasztott díjak és eredmények (vagy épp az eredménytelenségek) mennyire védhetők, illetve mennyire felelnek meg a valóságnak? Illetve mennyivel jobb ez a módszer bármilyen másnál?